Amikor történik velünk valami, információhoz jutunk, tanulunk valamit, az erről szóló emlékek az idegsejtjeink hálózatában (neurális háló) tárolódnak. Később, ha szükség van erre a tudásra, elővesszük és felhasználjuk (pl. egy ismerősünk arcképét, aminek köszönhetően felismerjük).
Igen ám, csakhogy agyunk rendszerint több emlékből válogat, azokat változatos módon kapcsolja össze és az időközben megszerzett tudásunk, tapasztalataink a környezet változásai folyamatosan módosítják, akár felül is írhatják az eredeti emléket. Ez az ún. rekonszolidáció, ami a krimikben kiszinezett visszamelékezésként jelenik meg, de evolúciós szempontból teljesen logikus. Az emlékeink legfőbb célja, hogy életben maradjunk, ezért nem lenne előnyös, ha mindig mindenre úgy emlékeznénk, ahogy 5-10-20 évvel ezelőtt láttuk, vagy gondoltuk, hogy történt, időről időre frissítenünk kell új tapasztalataink szerint.
És arról még nem is beszéltünk, hogy az emlékekhez rendszerint érzelmek is kapcsolódnak, sőt, minél erősebb az érzelmi hatás, annál jobban emlékszünk bizonyos dolgokra, igaz, ez az érzelem szebbnek vagy éppen veszélyesebbnek is láttathat velünk dolgokat, mint valóságban, így torzíthat is. Egy kellemetlen gyerekkori emlék a strandon, amikor azt hittük megfulladunk, pedig csak pár másodpercre kerültünk víz alá, elég ahhoz, hogy akár egy életre víziszonyunk legyen.
Tanulás során úgyanúgy emlékmorzsákat szórunk szét agyunk különböző részeibe, amiket felelésnél, dolgozatírásnál, vagy éppen mindennapi teendőink során minél gyorsabban használni szeretnénk. Sem a tanár nem fog örülni annak, ha gyermekünk másként emlékszik a Walesi bárdokra, vagy a másodfokú egyenlet megoldóképletére, sem a család, ha minden alkalommal másként készítjük el kedvenc süteményét. Memóriánk azonban pont ezt szeretné játszani velünk minden egyes alkalommal: minden egyes visszaidézés során újraépülnek az emlékeink.
Memória cukorsokk: amikor agyunk nassolni kezd
Agyunk arra van kitalálva, hogy állandóan új és új információkat gyűjtsön (részben éppen azért, hogy frissítse a korábbi emlékeket). A televízióból és a közösségi médiából ránk zúduló tartalmak, a reklámok, hirdetések ma sokszoros információdömpingnek tesznek ki minket, mint akárcsak húsz évvel ezelőtt, egyre nagyobb arányban haszontalan információkkal és tudással. Ahogyan a felesleges cukor megemeli az inzulinszintet, és gátolja a zsírégetést, ugyanígy akadályozza agyunkat a tanulásban ez az információs cunami, nem beszélve a figyelem, koncentrációra kifejtett hatásától. Utóbbiról számos kutatás igazolta, hogy gyengíti a munkamemóriát és rontja a hosszútávú rögzülést. Nem véletlen, hogy egy mai gyereknek sokkal nehezebb nemcsak figyelni, de tartósan emlékezni is az állandó információzaj egyszerűen kioltja a tanulás hatását.
Diéta vagy tréning?
Ahhoz, hogy memóriánk hatékonyan működjön, ugyanúgy fitten kell tartanunk, akárcsak a testünket. Az alábbi ötletek külön-külön is sokat segítenek abban, hogy gyermeked vagy akár te is könnyebben és megbízhatóbban tanulj és szerezz új ismereteket.
- Digitális diéta
Minden nap iktassatok be olyan idősávot, amikor nincs se képernyő, se értesítés. Ez a „csendes idő” segíti az agyat az emlékek (így a tanultak) feldolgozásában és megszilárdításában. - Minőségi alvás
A memória megszilárdulásának (konszolidáció) legfontosabb ideje az alvás. Ezért fontos a rendszeres alvási rutin, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt. Lefekvés előtti 1 órában ne nézzetek tévét, tabletet, és az alvás körülményeit optimalizáljátok (úm. ne legyen meleg, ne legyenek zavaró zajok, fények). - Olvasás: az agy edzőterme
Erről külön cikket is olvashatsz nálunk, mert az olvasás egyszerre edzi a figyelmet, a szókincset, a képzelőerőt és a memóriát (emlékezni kell a korábban történtekre, a szereplőkre). Akár közös meseolvasás, akár önálló olvasás formájában: napi 20 perc is csodákra képes. - Aktív visszaidézés
Ahhoz, hogy a tanultak „leüllepedjenek”, azaz a hosszútávú memórába kerüljenek, nem elég a biflázás (ismétlődő bevésés), hanem fontos, hogy megtanítsuk agyunkat előhívni a tanultakat. Ha tanulás közben visszakérdezel (miről olvastál, mit tudsz mondani erről), válaszolsz a témához kapcsolódó kérdésekre, vagy csak elmagyarázod valakinek, az nem csak a rögzülést segíti, hanem azt is, hogy a megszerzett tudást használd. Az erre fordított idő többszörösen megtérül. - Élményekhez kötött tanulás
Amit érzelmekkel, mozgással vagy közös élménnyel kapcsolunk össze, sokkal tartósabban rögzül. Egy séta közben tanult verssor vagy játékosan begyakorolt matekpélda mélyebben beég, mint a puszta magolás.
