10+1 szülői helyzet, amikor jól jön egy játék, ami nem csak leköti a gyereket

Mielőtt belevágnánk, kíváncsi vagy, mennyire jellemzőek ezek a helyzetek más szülőknél? Vegyél részt mini szavazásunkban, később megismerheted, mit válaszoltak más szülők!

Előfordult már veled, hogy nagy reményekkel adsz egy játékot gyermekednek, ő pedig három perc múlva már mást keres? Volt már olyan, amikor látszik rajta, hogy unatkozik vagy éppen túlpörög, csak épp nincs kéznél semmi, ami igazán lekötné?

Ilyenkor sokat számít, milyen játék kerül elé. Egy jól eltalált játék nemcsak lefoglalja pár percre, hanem ad neki valamit, amibe bele tud kapaszkodni: kipróbálhatja, újrakezdheti, alakíthatja, és közben nem csak telik az idő, hanem történik is valami.

Persze egy játék nem old meg nevelési helyzeteket, nem helyettesít beszélgetést, figyelmet vagy közös időt. De jól megválasztva sokat segíthet abban, hogy a gyerek ne csak “ellegyen”, hanem közben kapcsolódjon, próbálkozzon, sikerélményt szerezzen, és egy kicsit jobban értse magát vagy a világot.

Összegyűjtöttünk 10+1 ismerős szülői helyzetet bölcsisektől kisiskolásokig, és mutatjuk, milyen típusú játék jöhet jól ilyenkor.

Semmivel nem játszik el egyedül.

Bölcsis korban teljesen természetes, ha a gyerek még sokszor téged keres játék közben. Nem azért, mert “nem tud játszani”, hanem mert a játék számára még erősen kapcsolódik hozzád: hozzád hozza, amit talált, neked mutatja, ami sikerült, tőled vár megerősítést, ha elakad.

Ilyenkor nem az a cél, hogy hirtelen hosszú időre egyedül játsszon, hanem hogy legyen előtte olyan játék, amit biztonságosan felfedezhet, újra és újra kipróbálhat, és amiben gyorsan találhat egy kis sikerélményt.

Ilyenkor jól jöhet: Seymour, a finommotorika fejlesztő teknős, Spike Fidget Friend, vagy a Számoló kacsák fürdőjáték. Ezeknél a játékoknál a gyerek pakol, fog, illeszt, húz, próbálgat, vagyis nem csak nézi a játékot, hanem valóban csinál vele valamit.

Mindent kipakol, szétszed, bedobozol, újra kipakol.

Ez felnőtt szemmel néha rendetlenségnek tűnik, pedig kisgyerekkorban sokszor éppen ez a játék lényege. Mi fér bele? Mi esik ki? Mi kerül egymás mellé? Mit lehet szétszedni, visszatenni, újrakezdeni?

A pakolás, válogatás és próbálgatás nem “értelmetlen rumli”, hanem a világ működésének felfedezése. Ha ehhez jó eszközt adsz, a szétszedésből és pakolásból máris tartalmasabb játékhelyzet lesz.

Ilyenkor jól jöhet: Szuper Szortírozó pite, Wriggleworms, csipeszes kukacos játék, Helping Hands készletek. Ezekkel a gyerek ugyanazt csinálhatja, amit ösztönösen is szeretne: megfog, áttesz, válogat, beilleszt, csak közben a keze, figyelme és szem-kéz koordinációja is dolgozik.

Túlpörög, és nehéz visszahozni egy nyugodtabb állapotba.

Van az a pont, amikor már minden túl sok. Túl sok inger, túl sok kérés, túl sok “hagyd abba” helyzet. Ilyenkor a gyerek sokszor nem rosszalkodik, hanem egyszerűen nem talál vissza egy nyugodtabb ritmusba.

Nem mindig segít, ha még több utasítást kap. Néha jobban működik valami kézbe vehető, ismételhető, tapintható játék, ami nem harsány, nem túlpörget, hanem segít egy kicsit lelassulni.

Ilyenkor jól jöhet: Stresszoldó henger - Sensory Fidget Tubes, Playfoam Sand szenzoros készlet homokgyurmával. Nem az a cél, hogy a játék “megoldja” a feszültséget, hanem hogy legyen egy kicsi, kézzelfogható kapaszkodó a megnyugváshoz.

Nem tudja elmondani, mi baja.

Ovis korban már rengeteg érzés jelenik meg, de a gyerek még nem mindig tudja pontosan megfogalmazni, mi történik benne. Lehet dühös, csalódott, féltékeny, megszeppent vagy fáradt, de kívülről ez sokszor ugyanúgy néz ki: sírás, hiszti, bezárkózás vagy ellenkezés.

Ilyenkor nem az a cél, hogy gyorsan “észhez térítsd”, hanem hogy lassan megtanulja felismerni és kimondani, amit érez. Ebben sokat segíthetnek azok a játékok, amelyek arcokat, testtartásokat, helyzeteket vagy szerepjátékot használnak az érzelmek megértéséhez.

Ilyenkor jól jöhet: All About Me Feelings, Érzelmi kávézó - Cupful of Feelings Café, Kesztyűbábok érzelmi intelligencia fejlesztéséhez. Ezek nem “érzelemórát” tartanak otthon, hanem játékos ürügyet adnak arra, hogy kimondható legyen: mérges vagyok, csalódtam, félek, örülök, szeretném másképp.

Nem szeret rajzolni, vágni, ceruzát fogni.

Amikor közeledik az iskola, könnyű rágörcsölni a ceruzafogásra, rajzolásra, vonalvezetésre. Pedig a kéz ügyesedése nem a ceruzával kezdődik. Előbb pakolni, csippenteni, gyúrni, nyomni, húzni, cseppenteni, tépni, formázni kell.

Ha a gyerek nem szeret ceruzás feladatokat csinálni, nem biztos, hogy még több feladatlapra van szüksége. Lehet, hogy előbb olyan játék kell, ahol a keze erősödik, de közben nem érzi gyakorlásnak.

Ilyenkor jól jöhet: Handy Scooper kanalas olló, Twisty Droppers kézügyesség fejlesztő pipetta, Playfoam habgyurma. Ezeknél a kéz apró mozgásai játék közben dolgoznak, nem külön “gyakorlásként”.

Folyton kérdez, kísérletezne, de a tanulós játékoktól elmegy a kedve.

Az ovis gyerek sokszor elképesztően kíváncsi, csak nem úgy, ahogy mi elképzeljük. Nem feltétlenül szeretne magyarázatot hallgatni, feladatot megoldani vagy úgy tenni, mintha már tanulna. Inkább megnézné, mi történik, ha összekeveri, megépíti, leönti, szétszedi, elindítja, újrapróbálja.

Ilyenkor a jó játék nem lezárja a kíváncsiságot egy helyes válasszal, hanem teret ad a próbálkozásnak. Nem baj, ha először nem sikerül. Sőt, sokszor pont ott kezdődik a gondolkodás.

Ilyenkor jól jöhet: Mágneses kísérletezés, STEM építőjáték fogaskerekekkel, Botley 2.0 programozható padlórobot készlet. Ezeknél a gyerek nem “tananyagot kap”, hanem kipróbálhatja, mi hogyan működik.

Szereti a számolást, csak még nem mindig áll össze neki, mit is jelentenek a számok.

A gyerekek többsége ösztönösen szeret számolni: megszámolja a lépcsőket, a kavicsokat, a kekszeket, azt, kinek jut több, ki hány éves, mennyi van még hátra. A számok mögötti mennyiségek, viszonyok és szabályok viszont nem minden gyerek számára egyformán kézzelfoghatóak.

Ráadásul sok felnőttben is él matekfóbia: “én sem voltam jó matekból”, “ezt majd az iskolában megtanulja”, “csak nehogy úgy járjon, mint én”. Pedig a számokkal való ismerkedésnek nem kell ijesztőnek vagy iskolásnak lennie. Sokkal könnyebben kapcsolódik hozzá a gyerek, ha építhet, pakolhat, mérhet, összehasonlíthat, és látja is, mit jelent az, hogy több, kevesebb, ugyanannyi vagy még egy.

Ilyenkor jól jöhet: Numberblocks Számfölde 1-10, Numberblocks Blockzee játékmérleg. Ezek a játékok segítenek láthatóvá és kézzel foghatóvá tenni azt, ami a gyereknek papíron még túl távoli lenne.

Iskola után már nem szeretnél még egy feladatlapot elé tenni.

Kisiskolás korban különösen nehéz megtalálni az egyensúlyt. Jó lenne, ha gondolkodna, figyelne, próbálkozna, de közben egész nap ült, alkalmazkodott, teljesített. Nem biztos, hogy otthon még egy “fejlesztő feladat” hiányzik neki.

Ilyenkor jó szolgálatot tehet egy olyan játék, ami kihívást ad, de nem iskolás hangulatban. Nincs piros pont, nincs dolgozat, nincs “ezt már tudnod kellene”. Csak egy feladvány, amit meg lehet próbálni, újra lehet kezdeni, és jó érzés megoldani.

Ilyenkor jól jöhet: Kanoodle játékok, BrainBolt memóriajáték, Brainometry típusú logikai játékok. Ezek nem feladatlapok, mégis figyelmet, térlátást, memóriát, kitartást és problémamegoldást kérnek.

Figyelmetlen, kapkod, és gyorsan feladja, ha nem sikerül.

Kisiskolás korban sok szülő érzi azt, hogy a gyerek “nem figyel”, “elsieti”, “nem gondolja végig”. De a figyelem, a kivárás, az újratervezés és a hibából való visszalépés nem megy egyik napról a másikra. Ezeket is gyakorolni kell, csak lehetőleg nem állandó számonkéréssel.

Az egyedül játszható logikai játékok azért hasznosak, mert biztonságos keretet adnak a hibázásnak. Nem baj, ha nem sikerül elsőre. Lehet új mintát keresni, más sorrendet kipróbálni, figyelmesebben megnézni, hol csúszott el.

Ilyenkor jól jöhet: Mágneses űr sudoku, Kanoodle vagy más rövid, újrakezdhető logikai kihívások. Ezeknél a játékoknál a gyerek nemcsak megoldást keres, hanem közben azt is gyakorolja, hogyan maradjon benne egy helyzetben akkor is, ha nem megy azonnal.

Kütyüt kér, de te nem szeretnél megint képernyőt adni.

Teljesen érthető, ha egy kisiskolást vonzanak a kütyük. Mozog, reagál, világít, történik vele valami. A kérdés nem mindig az, hogyan tartsuk távol mindentől, ami technikás, hanem az, tudunk-e olyan alternatívát adni, ahol a gyerek nem csak fogyasztja az ingert, hanem irányít, tervez, próbálkozik.

A képernyőmentes programozós játékok, vagy valamilyen konkrét készséget fejlesztő nyomkodós játékok nagyon jó hidat adhatnak. Van bennük technikai élmény, de a gyereknek kell kitalálnia az útvonalat, sorrendet, szabályt vagy éppen adott feladot kell megoldani.

Ilyenkor jól jöhet: Botley 2.0 programozható padlórobot, Brainbolt Genius, MathWhiz. Ezek a játékok megadják kütyük alapélményét de közben algoritmikus gondolkodást alakítanak ki, vagy éppen fejlesztik a figyelmet, a koncentrációt, miközben nincsenek figyelemelterelő reklámok, villódzás.

Mindig ugyanazt a játékot veszi elő, és semmi új nem érdekli.

Ez sokszor nem is akkora baj, mint elsőre tűnik. A gyerekek szeretik az ismétlést, mert biztonságot ad, és közben egyre ügyesebbek lesznek abban, amit már ismernek. De előfordul, hogy jó lenne finoman továbbnyitni a játékot: új szabállyal, új kihívással, új szereppel, új nehézségi szinttel.

Ilyenkor nem feltétlenül teljesen más típusú játék kell, hanem olyan, ami a megszokott élmény mellé ad egy következő lépést. Keress olyan pontot, ami közös a jelenlegi érdeklődésében és az új játékban. Ha az állatokat szereti, akkor keress állatos tematikájú játékot. Ha építeni szeret, akkor keress alternatív építőjátékot.

Ilyenkor jól jöhet: Fogaskerekes gépépítő játék, Peekaboo Jungle. Ezek mind olyan játékok, amelyeknél nem csak egyetlen “helyes” használat van, hanem idővel újabb játékhelyzeteket lehet kitalálni hozzájuk.

A gyerek kíváncsisága sokszor jobb tanácsadó

Lehet, hogy te logikai játékot keresel neki, ő pedig egy csipeszes, pakolós vagy szerepjátékos készletnél időzik el. Lehet, hogy matekos játékra gondolnál, de először egy robot, egy habgyurma vagy egy érzelmekkel játszó készlet kapcsolja be igazán a kíváncsiságát.

Érdemes figyelni ezekre az apró jelzésekre. Sokszor nem abból derül ki, mire kap rá a gyerek, hogy mi mit gondolunk róla felnőttként, hanem abból, mit vesz kézbe, mit próbál újra, min nevet, min gondolkodik el, vagy mihez tér vissza másodszor is.

Nézzetek szét együtt a CURIOCITY oldalán, vagy gyertek el a budapesti bemutatótermünkbe, ahol több játékot ki is lehet próbálni. Könnyen lehet, hogy a legjobb választás nem az lesz, amit előre kinéztél, hanem amit a gyereked fedez fel magának. Ha pedig már most megtetszik, egyik vagy másik játék, kattints a képre, mert egy 15%-os kedvezménykupont, adunk, amit bármelyik raktáron lévő Learning Resources, Educational Insights vagy Hand2Mind termékre beválthatsz e hét vasárnap éjfélig.